EU-s milliárdok – de nem a romákhoz kerültek

Felzárkózás papíron – kizárás a valóságban: 

🧾 Felzárkózás papíron – kizárás a valóságban

Magyarországon évek óta halljuk, hogy a roma felzárkóztatás az egyik kiemelt kormányzati cél.
Számtalan stratégia, akcióterv, uniós pályázat és sajtónyilatkozat hirdeti ezt a célt.

Ám ha a felszín alá nézünk, kiderül:
🔍 a felzárkózás csak papíron létezik – a valóságban a roma közösségek kiszorultak minden érdemi döntésből és forrásból.

⚠️ Az EFOP  program: kiemelt cél a társadalmi esélyegyenlőség – de kik kapják a pénzt?

Az EFOP Plusz program célja elvileg az volt, hogy:

  • javítsa a szegregált közösségek helyzetét,

  • erősítse a roma integrációt,

  • támogassa a civil szervezetek munkáját.

❗ A gyakorlatban viszont 148,49 milliárd forint keretösszegből szinte kizárólag kormányzati, állami vagy államhoz közeli szereplők részesülnek.
A roma civilek, akik valóban jelen vannak a közösségekben, teljesen kimaradtak a támogatásokból.

📌 Példa:
Az EFOP Plusz-5.3.2-25 pályázat kizárólag a Magyar Máltai Szeretetszolgálatra van szabva.
Más pályázatoknál is "kiemelt" eljárásrend van, vagyis nem lehet rájuk pályázni nyíltan.

🚪 Civil részvétel? Csak formálisan.

A roma közösségeket érintő kérdésekben:

  • nincs kötelező társadalmi egyeztetés,

  • nincs roma tanácsadó testület,

  • és nincs közösségi ellenőrzés, hogy mi valósul meg a pénzből.

A programok "címzettjei" sokszor roma emberek –
de a források kezelői nem romák, és nem is kérdezik meg őket.

🤝 Mi lenne a valódi felzárkóztatás?

  • Részvétel: A romák beleszólhatnak a saját sorsukat érintő döntésekbe.

  • Partnerség: Nem csak elszenvedői, hanem alakítói a programoknak.

  • Átláthatóság: A közösségek láthatják, mire megy a pénz.

  • Valós hatásmérés: Nem elég papíron megvalósulni – számít a valóság.

✅ Összegzés:

A "felzárkózás" szó ma Magyarországon túl gyakran csak a jelentésekben szerepel – de a cigánytelepek ugyanott maradtak, a gyerekek ugyanúgy kiszorulnak az oktatásból, a civilek meg a pénzből.

A felzárkózás nem projekt – hanem emberi felelősség.
És addig nem beszélhetünk valódi előrelépésről, amíg azokat zárják ki a megoldásokból, akik leginkább érintettek a problémában.

A romákra hivatkoznak – de nem nekik adnak  : 

🎭 A romákra hivatkoznak – de nem nekik adnak

Az elmúlt években szinte minden fejlesztési program, társadalmi célú kampány vagy uniós forráselosztás megemlíti a roma közösséget.
A hivatalos iratokban ott van: "hátrányos helyzetűek", "roma felzárkóztatás", "kisebbségi esélyegyenlőség".

De ha megkaparjuk a felszínt, megdöbbentő ellentmondás rajzolódik ki:

A romákra hivatkoznak – de a pénzek, döntések, lehetőségek nem hozzájuk kerülnek.

🧱 A rendszer működése: látszat – nem részvétel

  • A programokat nem roma emberek tervezik.

  • A támogatásokat nem roma közösségek kapják.

  • A döntéshozók nem kérdezik meg a roma civileket.

  • A roma fiatalok, tanodák, egyesületek legfeljebb statisztaszerepbe kerülnek – vagy sehova.

📌 A romák csak indoklásként szerepelnek – nem partnerként.

💸 Az EU-s pénzek útja: nem a közösség felé, hanem köré

A támogatási dokumentumokban ott van:

  • "roma lányok oktatásának támogatása"

  • "iskolaelhagyás megelőzése"

  • "telepi fejlesztések"

De amikor megnézzük, kik kapták meg a pénzt?

  • Állami hivatalok,

  • önkormányzatok,

  • pártközeli alapítványok,

  • és olyan intézmények, ahol nincs napi kapcsolat a roma emberekkel.

👉 A roma közösségből viszont senki nem kérdezi meg: mitől lenne valóban hatásos egy program?

🤲 Mi kellene helyette?

  • 🗣️ Részvétel – nem hivatkozás.

  • 🤝 Partnerség – nem képviselet nélküli ígéretek.

  • 📈 Valódi hatás – nem csak mutatós indikátorok.

❗ Összegzés:

A roma közösség nem díszlet, nem "kellék" a pályázatokban.
A nevükben ne költsenek pénzt úgy, hogy közben nem kapnak belőle semmit.

Ez nem csak igazságtalan.
Ez csalás – emberségből, politikából, és a jövőből.

💰 Korrupció és kizárás – Mi lett az EU-s milliárdokkal, amit a romákért ígértek?

Az EFOP Plusz program célja papíron világos volt:
társadalmi felzárkózás, esélyteremtés, a roma közösségek megerősítése.
❗ De a valóság egészen más lett.

⚠️ Mi történt a forrásokkal?

  • Az elmúlt években több mint 148 milliárd forint került kiosztásra EFOP Plusz keretében.

  • Ebből szinte minden forrás zárt körben, kormányzati vagy államközeli szervezetekhez került.

  • A helyi roma civil szervezetek – akik valóban ismerik a közösségek problémáit – teljesen kiszorultak a pályázatokból.

📌 Az egyik legnagyobb támogatott projekt, az EFOP Plusz-5.3.2-25 például kizárólag a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára volt elérhető. Más pályázatokban is "előre kijelölt" nyertesek szerepeltek.

🧱 Mi a probléma ezzel a rendszerrel?

  • Nincs valódi társadalmi részvétel.

  • Nincs nyomon követhető hatásvizsgálat.

  • A források felülről lefelé osztódnak, minisztériumi szobákban, nem pedig a terepen dolgozó emberek javaslata alapján.

👉 Ez nem partnerség. Ez kizárás.

🚨 És most 2025-ben?

Most jön az újabb 49,26 milliárd forintos EFOP Plusz-3. Komplex Telepprogram.
De ez is kizárólag önkormányzatoknak szól.
A roma civilek ismét ki vannak zárva.

📢 Mit kérünk?

✅ Kötelező partnerséget a helyi roma civilekkel minden roma ügyet érintő projektben.
✅ Nyilvános, átlátható pályázati rendszert – ne legyenek előre lezárt kedvezményezettek.
✅ Roma Civil Tanács létrehozását, amely véleményez minden pályázatot.
✅ Területi decentralizációt – hogy a közösségek maguk dönthessenek a források felhasználásáról.
✅ Képzést, kapacitásfejlesztést a roma szervezetek számára – hogy eséllyel indulhassanak.
✅ Független monitoring hálózatot – a közösségek részvételével.

🧭 Mi a cél?

"A romákról ne a romák nélkül döntsenek!"
Ne dísznek, ne statisztának használják a közösséget – hanem partnerként kezeljék.
A pénzek útja legyen átlátható, és oda menjen, ahol valódi változást hoz.

📊 Tények: Kinek jutnak az EU-s források a roma ügyekben?

Az EFOP Plusz program keretében kiosztott 148,49 milliárd forintnyi támogatás zömében kizárólag állami, önkormányzati vagy államközeli szereplők között oszlik el.
A civil – különösen roma – szervezetek gyakorlatilag kiszorulnak a forráselosztásból.

Az alábbi táblázat bemutatja a már meghirdetett és tervezett pályázatokat:

Pályázati kód Pályázat címe Kedvezményezett / célcsoport Összeg (Mrd Ft) Eljárásrend
1 . EFOP Plusz-3.1.2-25 Közfoglalkoztatottak integrációja Belügyminisztérium 25,78 Kiemelt

2. EFOP Plusz-3.1.3-25 "Nő az esély" – roma nők támogatása TEF 27,01 Kiemelt

3. EFOP Plusz-3.1.4-25 "Aktívan a tudásért" – alacsony végzettségűek Állami kedvezményezettek 10,23 Kiemelt

4. EFOP Plusz-3.3.1-25 "Egy eséllyel több" – szakmai hálózat TEF 11,49 Kiemelt

5. EFOP Plusz-3.3.2-25 Stratégiai fejlesztések BM, KSH, Népességtudományi Intézet 2,00 Kiemelt

6. EFOP Plusz-4.1.1-25 Rehabilitáció támogatása Slachta Margit NSZI 4,00 Kiemelt

7. EFOP Plusz-5.3.2-25 Óvodás gyerekek családtámogatása Magyar Máltai Szeretetszolgálat 7,30 Kiemelt

8. EFOP Plusz-6.1.1-25 Munkahelyi bölcsődék létrehozása Önkormányzatok 1,32 Egyszerűsített

9. EFOP Plusz-3.3.3-25 Roma lányok iskolaelhagyásának megelőzése Civil szféra is érintett 5,60 Egyszerűsített

10. EFOP Plusz-4.1.2-25 Fogyatékos fiatalok tapasztalatszerzése Civil szféra is érintett 3,76 Egyszerűsített

11. EFOP Plusz (tervezett) Szegregáció csökkentése Önkormányzatok 50,00 Kiemelt

📌 Összes keretösszeg: 148,49 milliárd Ft
Ebből csupán 10,68 milliárd Ft érhető el elvileg civil szervezetek számára –
de valós roma civil jelenlét a gyakorlatban eddig nem történt.

⚠️ Összegzés és javaslat

A vizsgált projektek alapján megállapítható, hogy:

❗ Az EFOP Plusz forrásainak jelentős része nem a roma közösségek önrendelkezését és megerősödését szolgálja, hanem felülről vezérelt, állami és egyházi intézmények által kontrollált struktúrában hasznosul.

❗ A helyi roma civil szervezetek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a közösségeikkel, nem részesülhettek ezekből a forrásokból, holott valódi társadalmi felzárkózás csak velük együtt valósulhatna meg.

📌 Különösen problémásnak tartjuk, hogy:

A 2025-re tervezett új EFOP Plusz felhívás, EFOP Plusz-3. Komplex Telepprogramok (összesen 49,26 milliárd forint: ESZA forrás: 24 Mrd Ft, ERFA forrás: 25 Mrd Ft), előzetes információink szerint kizárólag önkormányzatok számára lesz elérhető. Ez azt jelenti, hogy újra kizárják a roma közösségi szervezeteket és civileket a helyi szintű felzárkózási programokból, miközben épp ezen szervezeteknek lenne a legnagyobb tapasztalata és kapacitása a szegregált közösségek bevonásában, mozgósításában.

Ez a döntés stratégiai hibának tartjuk, amely súlyosan ellentétes az uniós alapjogi, esélyegyenlőségi és partnerségi elvekkel.

🙏 Kéréseink és javaslataink:

🔹 Az EFOP Plusz pályázati konstrukciók újratervezése: A jövőbeli kiírásokban biztosítani kell a helyi roma civil szervezetek, közösségi kezdeményezések bevonását.

🔹 A már futó programok átvizsgálása alapjogi, átláthatósági és esélyegyenlőségi szempontból.

🔹 A helyi közösségekkel történő valódi konzultációk, döntéshozatali részvétel és társadalmi kontroll biztosítása.

🔹 Az erőforrásokat lentről felfelé, a közösségek saját szükségleteiből kiindulva kell tervezni és elosztani, mert a valódi felzárkózás nem minisztériumi szobákból, hanem a terepen dolgozó közösségi szereplőkkel közösen valósulhat meg.

Az EFOP Plusz program célja "egy szociálisabb Európa" – ehhez valódi, érdemi részvételre, átláthatóságra és esélyegyenlőségre van szükség. A jelenlegi gyakorlat ezt nem biztosítja. Új alapokra kell helyezni a felzárkóztatási politikát!

🧩 Összegzés és javaslat

A jelenlegi EFOP Plusz konstrukciók működése nem szolgálja maradéktalanul a társadalmi felzárkózás célját, mivel a források zárt körben osztódnak újra, kizárva a roma civil szervezeteket.

Ezért javaslatunk:

  • Az EFOP Plusz programok átfogó újratervezése.
  • A helyi civil szervezetek, roma közösségi kezdeményezések kötelező bevonása a projekttervezésbe és végrehajtásba.
  • Nyitott, alulról szerveződő pályázati kiírások előkészítése, amelyek biztosítják a roma közösségek tényleges részvételét.
  • A "fentről lefelé" támogatási rendszer helyett "lentről felfelé" építkező, partnerségen alapuló megközelítés alkalmazása.
  • A már elfogadott és a jövőben megjelenő, önkormányzatokra korlátozott pályázati felhívások felülvizsgálata és kiegészítése a civil szervezetek számára is elérhető keretekkel.

🔥 Megoldási javaslatok az EFOP Plusz program forrásainak igazságosabb és hatékonyabb elosztására

  1. Kötelező partnerség helyi civil szervezetekkel
    • Minden olyan pályázati kiírásba, amely roma közösségeket, hátrányos helyzetű csoportokat érint, kerüljön be kötelező partnerségi elem:
      ➤ Legalább 1 roma civil szervezet, közösség bevonásával valósulhasson meg a projekt.
  2. Nyílt, nyilvános pályázati eljárások
    • Az állami és önkormányzati szereplők mellett legyen lehetőség civil, roma, egyházi és nonprofit szervezetek önálló pályázatainak benyújtására.
    • Ne legyenek előre lezárt, kizárólagos kedvezményezettek.
  3. Területi decentralizáció
    • A források egy részét (minimum 30%-át) helyi szintre kell levinni, és megyei, települési szintű közösségi alapokra bízni, ahol a helyi civilek, roma önszerveződő közösségek dönthetnek a felhasználásról.
  4. Roma civil tanács felállítása
    • Hozzanak létre egy EFOP Plusz Roma Civil Tanácsot szakértőkből, terepen dolgozó szervezetekből, amelynek kötelező véleményezési joga van minden roma ügyeket érintő pályázatnál.
  5. Független monitoring rendszer
    • Az elnyert projektek eredményeit egy független civil monitoring hálózat értékelje, amelybe roma szervezeteket is be kell vonni.
  6. Képzési és kapacitásfejlesztési forrás biztosítása civil szervezeteknek
    • Hozzanak létre külön keretet a roma civil szervezetek projektírási, pénzügyi és szakmai kapacitásainak fejlesztésére, hogy versenyképesen tudjanak részt venni a pályázatokban.
  7. Folyamatos, érdemi társadalmi egyeztetés
    • A jövőbeni felhívások tervezési szakaszában kötelező legyen konzultációt tartani roma közösségekkel, helyi szervezetekkel, és ezek eredményeit be kell építeni a pályázati kiírásba.

🚀 Összefoglalva

A javaslataink lényege:
✅ A roma közösségekről ne a közösségek nélkül döntsenek,
✅ A forrásokhoz való hozzáférés legyen nyílt, igazságos és átlátható,
✅ A helyi közösségek tapasztalatát, tudását használják fel,
✅ A pénzek ne "fentről", minisztériumokból osztódjanak kizárólag, hanem lentről felfelé építkezzen a rendszer.

Az előző, évekbe 3 évvel ezelőtt 22 milliárd forintos keretösszegű Komplex Telepprogram pályázati program,

"A tapasztalatai alapján azonban elmondható, hogy a helyi önkormányzatok jelentős része nem használta fel a forrásokat a célnak megfelelően. Bár tisztelet a kivételnek, a legtöbb esetben nem történt érdemi előrelépés a roma közösségek életkörülményeinek javításában. Ha a helyi önkormányzatok valóban segíteni akartak volna a roma közösségeken, ezt már évekkel ezelőtt megtették volna. Sajnos ez nem állja meg a helyét, így szükséges, hogy a jelenlegi pályázati rendszerben szélesebb körű bevonással biztosítsuk a források hatékonyabb és célzottabb felhasználását.'

Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak falvakban élnek romák, hanem városok peremterületeire is kiszorultak, ahol ugyancsak nehéz életkörülmények között élnek. Például Cegléden, Kecskeméten, Tiszavasváriban, Nyíregyházán és sok más városban is jártam, ahol városi peremrészeken nagy számban találhatók roma közösségek. Ezért javaslom, hogy a pályázat tervezésekor ne csak falvakat, hanem városrészeket is vonjanak be a támogatási programba, különös tekintettel azokra a területekre, ahol a szociális és infrastrukturális problémák a legsúlyosabbak.

A pályázati rendszer kiterjesztése a helyi szereplők bevonásával:

  1. Fő pályázóként helyi civil szervezetek, alapítványok, és a roma önkormányzatok és települési önkormányzatok is pályázhatnak, hogy közvetlenül irányítsák a programokat és biztosítsák azok hatékony megvalósítását. Ez a megközelítés növeli a helyi szintű elköteleződést és felelősségvállalást, ami kulcsfontosságú a célzott és eredményes projektek megvalósításához. Elősegíti a helyi elköteleződést: A közösség részvétele növeli a projektek elfogadottságát és fenntarthatóságát. Erősíti a felelősségvállalást: A helyi szinten hozott döntések jobban tükrözik a közösségek valós igényeit. Hatékonyabbá teszi a forrásfelhasználást: Mivel a helyi szereplők ismerik a helyi viszonyokat, célzottabban tudják felhasználni az erőforrásokat.
  2. Civil szervezetek bevonása biztosíthatja a helyi közösségek valós igényeinek figyelembevételét, hiszen ezek a szervezetek közvetlen kapcsolatban állnak a célcsoportokkal. A civil szervezetek közvetlen kapcsolatban állnak a helyi közösségekkel, és mélyebb ismeretekkel rendelkeznek azok igényeiről, kihívásairól.
  • Valós igények érvényesülnek: Az ő részvételük biztosítja, hogy a támogatások olyan helyekre kerüljenek, ahol valódi szükség van rájuk.
  • Növeli a programok hatékonyságát: A civil szervezetek tapasztalata és rugalmassága gyors reakciót tesz lehetővé a megvalósítás során felmerülő problémákra.
  1. Helyi roma önkormányzatok aktív részvétele elősegítheti a roma közösségek részvételét és bizalmát a programok iránt, amely hosszú távon növeli az integráció hatékonyságát.

Csökkenti az előítéleteket: Az érintett közösségek részvételével a programok átláthatóbbak és hitelesebbek lesznek.

Erősíti az integrációt: Az önkormányzatok aktív részvétele révén a roma közösségek jobban érzik, hogy a programok róluk és nekik szólnak.

Hosszú távú hatást gyakorol: A részvételük fenntarthatóbb eredményeket hozhat az integráció terén.

  1. Vállalkozók bevonása A vállalkozók szerepvállalása hozzájárul a gazdasági fenntarthatósághoz és a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez:
  • Munkahelyteremtés: A vállalkozások által létrehozott munkahelyek csökkenthetik a munkanélküliséget, különösen a hátrányos helyzetű közösségekben.
  • Infrastruktúra fejlesztése: A helyi vállalkozók gyakorlati megoldásokkal segíthetik az infrastruktúra fenntartható fejlesztését.
  • Fenntarthatóság biztosítása: A magánszféra bevonása hosszú távon biztosítja, hogy a létrehozott infrastruktúra és programok önfenntartóvá váljanak.

Fenntartható technológiai megoldások beépítése:

  • Napelemes rendszerek telepítése, amelyek hosszú távon csökkentik az energiafogyasztást és támogatják a környezeti fenntarthatóságot.
  • Fúrt kutak kialakítása, amelyek biztosítják a vízellátást olyan településeken is, ahol jelenleg hiányos az infrastruktúra. Ez különösen fontos lehet a közösségi kertek és más helyi kezdeményezések támogatásában.
  • Hőszivattyúk alkalmazása a háztartásokban, amelyek energiahatékony és környezetbarát módon biztosítják a fűtést és hűtést. A hőszivattyúk előnyei közé tartozik az alacsonyabb energiafogyasztás, a hosszú távú költségmegtakarítás, valamint az, hogy megújuló energiaforrásokat használnak, így csökkentik a háztartások szén-dioxid-kibocsátását. Továbbá, a hőszivattyús rendszerek telepítése növeli az ingatlan értékét, miközben hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez.

A pályázatok célba érésének biztosítása:

  • Több pályázó bevonása diverzifikálja a megvalósítást, így csökkenti annak kockázatát, hogy a források egy szűk körben koncentrálódjanak.
  • Civil szervezetek és helyi roma önkormányzatok jobb érdekérvényesítési képességekkel rendelkeznek a közösségük szintjén, ezáltal hatékonyabban juttathatják el a támogatásokat a rászorulókhoz.
  • Vállalkozók és technológiai partnerek bevonása lehetőséget teremt a modern megoldások széleskörű alkalmazására, ami növeli a projektek fenntarthatóságát és hosszú távú sikerességét.

⚠️ Mi történik, ha nem változik a forráselosztás? – A következmények

Ha az EFOP Plusz program jelenlegi elosztási gyakorlata változatlan marad, és a roma civil szervezetek, helyi közösségi kezdeményezések továbbra is kizárásra kerülnek:

  1. A roma közösségek leszakadása tovább mélyül Az elmúlt évtizedek tapasztalata bizonyítja, hogy az állami, önkormányzati szereplők által működtetett, "felülről irányított" felzárkóztatási programok nem hoztak valódi eredményt. Ha a döntési jog és a források továbbra is kizárólag központi szervezetek kezében maradnak, a roma közösségek helyzete nem fog javulni, sőt:
  2. A roma fiatalok iskolaelhagyása, munkanélkülisége nőni fog A roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyása már ma is drámaian magas. Ha a közösségi szervezetek nem kapnak lehetőséget a helyi beavatkozásra, ez a tendencia súlyosbodni fog.
  3. A közbiztonság és társadalmi feszültségek növekedhetnek A társadalmi kirekesztettség, szegregáció és tartós munkanélküliség következménye a bűnözés, a gyűlöletkeltés, a társadalmi feszültségek erősödése lesz. Mindez nemcsak a roma közösségekre, hanem az egész társadalomra káros.
  4. A közpénzek továbbra is hatástalanul kerülnek elköltésre Ha a források zárt körben, állami intézmények között kerülnek szétosztásra, tovább folytatódik az a gyakorlat, hogy a milliárdok elköltése nem eredményez tartós társadalmi változást – a pénzek "felszívódnak", miközben a roma közösségek helyzete változatlan marad.
  5. Magyarország tovább fog szembesülni uniós kritikákkal és jogi eljárásokkal Az uniós alapokkal szembeni átláthatósági és partnerségi elvárások megsértése miatt Magyarország már most is számos jogállamisági eljárás alatt áll. Ha a roma ügyekre szánt források továbbra sem jutnak el a roma közösségekhez, újabb uniós vizsgálatok, forrásfelfüggesztés is várható.
  6. A roma közösségek bizalma végleg elveszik Ha újra és újra kizárják őket a döntésekből, a roma közösségek joggal érzik majd úgy, hogy róluk döntenek, de nélkülük. Ez a bizalomvesztés hosszú távon megbénítja bármilyen felzárkóztatási politikát.

🚨 Ezért sürgős a pályázati rendszer átalakítása

Ha most nem történik változás, ha nem adják vissza a helyi roma közösségeknek a döntés és cselekvés lehetőségét, a következmények nemcsak a roma társadalmat, hanem az egész ország társadalmi kohézióját veszélyeztetik.